Tegnap Peter Kössler, az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezető elnöke és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter aláírtak egy szerződést, mely szerint a Magyar Állam 6 milliárd forinttal támogatja a győri gyár fejlesztését, és ennek keretében 380 új munkahely jön létre. A kormányzati propaganda megpróbálja ezt egy siker sztoriként eladni. De nem az. Nem csak azért, mert az autóipar további fejlesztése Magyarországon gazdaságpolitikai hiba (bővebben: Das Auto, das Risiko és VW-botrány: a kormány padlógázzal hajt a falnak. Hanem mert közel 16 millió forint egyetlen munkahelyért elképesztően magas ár, önmagában és összehasonlításos alapon is.

Az Origo készített egy gyűjtést a 2010 és 2014 között egyedi döntések alapján munkahelyteremtésre kiosztott 133 milliárd forintról. Ebből papíron 41 812 munkahely jött létre, tehát egy munkahely átlagosan 3 187 844 forintba került. Ennek egy audis munkahely az ötszörösébe fáj az adófizetőknek. Most. Mert ha egy kicsit bogarásszuk a táblázatot, akkor kiderült, hogy az Audinak adott támogatások az előző ciklusban is felfelé húzták ezt az átlagot, 5, 8 és 17 millió forintos egy munkahelyre jutó támogatással. Egy pillantás az alábbi térképre, és látható a támogatások elosztásának perverziója is: a legtöbb támogatás az ország legfejlettebb, munkanélküliséggel legkevésbé küzdő térségeibe került, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyékbe.

 Forrás: Origo.hu

És akkor nézzük önmagában. Vegyünk egy, a magyar átlagnál lényegesen magasabb bért, havi bruttó 500 ezer forintot. Ennek a nettója adókedvezmények nélkül 327 ezer forint, a munkaadó számára a teljes bérköltség havi 642.500 forint. A 16 millió forintos támogatásból ezt több, mint két évig lehet teljes egészében fizetni. Van Magyarországon olyan vállalkozó, aki nem jelentkezne, hogy új munkahelyet hoz létre, ha az alkalmazottját az első két évben az állam fizeti? Ha onnan nézzük, hogy az állam számára közvetlen befizetésekből mikor fog megtérülni a támogatás, akkor azt látjuk, hogy az több mint 4 évig fog tartani.

Közben ne felejtsük el, hogy az Audi Magyarország árbevétel szempontjából második legnagyobb vállalata. Az évi 2300  milliárd forinthoz képest a 6 milliárd valójában nem oszt, nem szoroz. Győrben megtalálták a számításukat, vannak jó alkalmazottaik, jó beszállítóik, kiépült infrastruktúrájuk. Az az állításom, hogy ez a fejlesztés minden valószínűség szerint külön állami támogatás nélkül is megvalósulna. És akkor ez teljesen rendben is lenne. Örömteli, hogy tudnak fejlődni, fejleszteni. A kormánytagoknak már csak annyi feladatuk lenne, hogy elmenjenek fényképezkedni az avatásra, vagy amikor új modellt adnak át. De külön támogatást már ne kapjanak!

Kiknek kell támogatást adni? Olyan külföldi beruházóknak, akik még nincsenek Magyarországon. Akik számára az idejövetel külön kockázatot jelent, mert nincs tapasztalatuk az országgal, nem beszélik a nyelvet, mindent nulláról kell kezdeniük. Ezen túlmenően a gazdaságpolitikának a gazdaság egészségesebb szerkezetét kellene célul kitűznie, földrajzi és ágazati szempontból is. Kelet-Magyarországnak vagy a Dél-Dunántúlnak ezerszer nagyobb szüksége lenne a támogatásra, és ha már ipar, akkor sem autóipar (és VW-botránytól teljesen függetlenül: főleg nem egy olyan cégcsoportnak, amelytől már most is függ a gazdaságunk).

Az államnak ugyanakkor elsősorban az lenne a feladat, hogy megfelelő kereteket, jó környezetet teremtsen a gazdaság, a vállalkozók számára, nem pedig az, hogy pénzt tömködjön a zsebükbe, és magánberuházásokat finanszírozzon. Szörnyű károkat okoz, hogy a gazdaság szereplői a vevőik igényei helyett az állami pénzosztásra koncentrálnak.

De még ezen belül is eszméletlenül visszás, hogy nem a kicsi, az elmaradott térségbeli, az új, hanem a legnagyobb és a legerősebb kapja a legtöbb támogatást. Remélem nem azért, mert Szíjjártó Péter tőlük kapott korábban szép autót.