A BKK csütörtök este elindított online értékesítési rendszere koncepcionálisan és kivitelezésében is dilettáns. A bérletének ellenőrzésekor az utas belép egy webes felületre, azt frissíti, ezt követően megmutat egy arcképes igazolványt, majd megvárja amíg az ellenőr a nála lévő leolvasóval ellenőrzi a QR-kódot. Nincs olyan mazochista utas, aki ezt a tortúrát választaná, amikor Budapesten egyébként közel 360 olyan jegy- és bérletértékesítő automata van, ahol bankkártyával is lehet fizetni. A rendszer, amely tegnap este óta nem is működik, hibaüzenetet ír ki a regisztrációnál, biztonsági szempontból katasztrofális, a felhasználók által másfél nap alatt felmutatott hibák a termékek árának átállíthatóságától az összes felhasználó személyes adatához történő egyszerű hozzáférésig terjednek.   

Ebben a félkész állapotban nem lett volna szabad aktiválni a rendszert, de egy későbbi indítás még nyilvánvalóbbá tenné a beruházás teljes értelmetlenségét. Sok-sok év csúszás után jövőre indul a valódi elektronikus jegyrendszer, amelynek kiépítésére Budapest 22 milliárd forintot költ. Akkor viszont majd ezt a most átadott rendszert ki lehet majd dobni a kukába. (Az elektronikus jegyrendszer egyébként jó dolog lesz, mert a BKK papír alapú jegyei (akkor is ha egy webshopban lehet őket megvenni) felett régen eljárt az idő. Az utasok szempontjából drága, rugalmatlan, kényelmetlen, nem teszi lehetővé a használattal arányos díjfizetést és az utazás megkezdése előtt kell dönteni a használt jegyfajtáról. A közlekedési szolgáltató szempontjából nehezen ellenőrizhető, könnyen hamisítható és korlátozott információtartalmú, hiszen csak azt lehet tudni, hogy hány jegyet és bérletet vettek, azt nem, hogy ezeket milyen utakon vették igénybe. Egy elektronikus jegyrendszer által lehetővé tett jól kigondolt árazás, tarifarendszer egyszerre eredményezhetne több utast, jobb kihasználtságot és magasabb árbevételt.)

Az Együtt a következő kérdésekre vár választ a BKK-tól és a Főpolgármesteri Hivataltól:

1. Mennyibe került ez a rendszer a budapestieknek?
2. Ki engedélyezte a megvalósítását?
3. Ki engedélyezte az aktiválását?
4. Meddig lehet teljesen felelőtlen döntéseket hozni a BKK-nál?

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is: