A Budapest-Belgrád hazaárulás

2017. május 17. - Pataki Márton
Eljött az a nap, amikor Orbán Viktor és kormánya az Oroszországi Föderáció mellett már a Kínai Népköztársaság érdekeit is Magyarország elé helyezi. A Budapest-Belgrád vasútvonal tervezett fejlesztése csak akkor érné meg, ha a kínaiak vissza nem térítendő támogatásából épülne. Erről azonban szó nincs: az első fillértől az utolsóig a magyar adófizetőket terheli. Egy olyan közlekedési beruházás, amely már tervezett célja szerint sem Magyarországról vinne, vagy Magyarországra hozna árukat. Figyelemre méltó, hogy a kormány által készíttetett félmilliárd forintos tanulmányt 10 évre titkosították, miközben ezeknek az a funkciója, ahogyan a PwC olimpiai vagy a Rothschild Paks 2 tanulmányánál láttuk, hogy jó pénzért védjék a védhetetlent. Valószínűleg itt nem sikerült, és nem is lett volna könnyű dolguk, mert ezer sebből vérzik a koncepció.
budapest-belgrade.jpg
Nézzük tételesen, hogy miért értelmetlen ez a beruházás:

1. Megtérülés: szakértői becslés alapján napi 4,4 szerelvényre lehet számítani a vonalon, az ezektől beszedett pályadíj alapján történelmi, 2400 éves !!! távlatba vész a beruházás megtérülése. Ha a becslésben nagyságrendi tévedés történt, és csak 240 évről van szó, akkor sem vagyunk sokkal beljebb. A pályadíjon túl semmilyen más közvetlen bevételre nem számíthat Magyarország, hiszen például hiába Magyarország területén lépnének be az áruk az Európai Unió területére (ami nem is igaz, hiszen Görögországból , a pireuszi kikötőből indulnának a szerelvények), a vám az Unió közvetlen bevétele.

2. Logisztikai központ: a kormány állításai szerint azért előnyös ez a beruházás, mert majd Magyarország lehet az elosztóbázis a kínai áruk számára Európában. Ez az elképzelés józan paraszti ésszel beláthatóan is naiv elképzelés. Képzeljük el, mondjuk Sanghajból a szuezi csatornán keresztül 14.500 kilométert megtéve, bő két hét alatt érkezik egy konténerszállító hajó Pireuszba. Itt jó esetben 12 óra alatt átteszik vasútra a konténereket. Majd kb. 1500 kilométert a szupergyors új vasútvonalakon bő kilenc órát vonatozik Budapestig, ahol ismét lerakodnak…de miért is? Miért ne vigyék el még 700 kilométert Münchenig? A budapesti elosztóbázisnak sok értelme nincs, vagy megoldják a kikötőben, vagy közelebb a célpiacokhoz. Ha ránézünk a szállítási időre, akkor az egész projekt értelme megkérdőjeleződik, hiszen ha a tehervonatok 160 km/h helyett csak 30 km/h-val haladnának, az szállítási idő a Sanghaj-Budapest viszonylatban kb. 10 százalékkal lenne csak hosszabb.

3. Közlekedés javítása: természetesen igaz, hogy a kínai árukon kívül a magyar személy- és áruszállítás is fejlődne Szerbia irányába, csak éppen nincs ilyen igény, ennyi pénzért. A Budapest-Kelebia vonalon jelenleg összesen napi 4000 ember utazik. A jó esetben (ez csak becsült érték, és jelenleg az a megfigyelés, hogy a közbeszerzéseken a legjobb ajánlatok is érdemben magasabbak) 550 milliárd forintos fejlesztés azt jelenti, hogy mindannyiukra 137,5 millió forintot költenénk, miközben a kisebb hibák kijavítására, amelyek miatt engedélyezettnél az ország jelentős részében lényegesen lassabban haladhatnak csak a vonatok, nincs pénz. A magyar termelők tengeri áruszállítási igényeinek kiszolgálására pedig hagyományosan megfelelőek az adriai kikötők, Trieszt, Koper, Rijeka.

4. Finanszírozás: a kormány igyekszik rendkívül kedvezően, szinte ingyen pénzként bemutatni a kínai 20 éves, dolláralapú, 2,5 százalékos kamattal bíró hitelt, de egyáltalán nem az. Ma a magyar 3 éves lejáratú, forintalapú adósság kamata 1 százalék körül van. A 10 éves forintalapon 3 százalék. A 20 éves amerikai államkötvény kamata 2,74 százalék. A Kínai Népköztársaság áldozatvállalása (nem realizált nyeresége) nagyságrendileg 15 milliárd, a magyar adófizetőké legkevesebb 700 milliárd…

Összességében tehát gyakorlatilag tisztán magyar teherviseléssel építünk valamit, amiből elsősorban a kínaiaknak lesz hasznuk, miközben minden kockázat is minket terhel. Ugyanis semmiféle garancia nincs arra nézve, hogy milyen forgalom lesz a vonalon, fogják-e ténylegesen használni. Mennyivel elfogadhatóbb lenne, ha kínaiak a saját költségükön megépíthetnék, üzemeltethetnék mondjuk harminc évig, a MÁV pedig fizetné nekik használati díjakat…ha Magyarországnak olyan kormánya lenne, amelyiknek számítanak a nemzeti érdekek, akkor más konstrukció nem is nagyon merülhetne fel. Milyen megfontolások vezethetik akkor a Fideszt? Természetesen adódik az egyszerű korrupció, hogy Orbán Viktort egyszerűen megvették. Ennél talán eggyel még rosszabb, ha az egész csak arról szólna, hogy magyarok kárára kötött üzletekért cserébe a keleti diktátorok körében úgy tesznek mintha komolyan vennék, a Lukasenkók, Putyinok, Erdoganok között fotózkodva nemzetközileg fontos embernek gondolhatja magát. A Budapest-Belgrád vasúti projekt még egy ok, hogy 2018-ban le kell váltani Orbán Viktor kormányát, mert akkor még le lehet majd állítani az építkezést, fel lehet mondani a szerződést, míg 4 évvel később az okozott kárt már nem lehet majd helyreállítani.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is:

 

A bejegyzés trackback címe:

https://patakimarton.blog.hu/api/trackback/id/tr7612510681

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.