160 milliárd forintnyi Fideszes szemfényvesztés: miért vetít az ügyészség a Quaestor-vagyonról?

2015. április 05. - Pataki Márton

A Quaestor-botrányban a Fidesz Tarsoly Csaba kiváló tanítványának bizonyul. Utóbbi átverte az embereket, és most az előbbi is erre készül. Illetve nem készül, ezt teszi.

Múlt hét kedden a parlament – ezen belül sajnos a populizmusnak ellenállni nem tudó MSZP-s képviselők - által megszavazott Rogán-féle blöfftörvény indoklása, valamint a Quaestor bukásával kapcsolatos minden kormányzati nyilatkozat, azt akarja elhitetni, hogy van egyszerű megoldás a károsultak számára. Elég a bűnösöktől visszavenni az ebül szerzett jószágot, és nem csak a világ rendje áll helyre, de a Quaestor befektetői is pénzüknél lesznek. A lényeg, hogy ne nyugtalankodjanak, ne tüntessenek, és főleg senkinek ne jusson eszébe a KORMÁNYZATI FELELŐSSÉGET feszegetni. Például, hogy hogyan lehet, hogy még tavaly novemberben is hozzájárult az MNB a Quaestor kötvénykibocsátásához? Hogy miért kapott a rosszhírű, de Orbán Viktor és Szíjjártó Péter barátságára támaszkodó cég újabb és újabb zsíros megbízásokat?

1899721_745509195565451_7637082041895571437_o.jpg

Aki időt nyer, életet nyer, gondolhatják a Habony-művekben. De a hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát. A piramisjáték ugyanis nem egyszerű sikkasztás: a lényege, hogy a korai befektetők magas hozamát (kötvényekre kapott kamatát) a későbbi befektetők friss pénzéből fizetik ki. Mivel a Quaestor befektetései nem termeltek pénzt, ezért évről-évre újabb kötvényeket bocsátottak ki. A 7-9%-os kamatokhoz pedig hozzáadódtak a reklám- és az egész gépezet (irodák, értékesítők) üzemeltetésének költségei, a matematika pedig könyörtelen: a 2005-ben felvett 100 forintnyi adósság 10%-kal számolva 2015-re 260 forintra hízik. A 100 forintért vett eszközök - mint alább bemutatom – ma már nem érnek 100-at, a 160 forintot pedig elköltöttük: kamatként és visszafizetésként odaadtuk azoknak a szerencsés befektetőknek, akik időben kiszálltak.

Azt, hogy a törvény felesleges, ha jogászoknak (ajánlom pl. az Átlátszó cikkét) és nekünk nem is, de talán Polt Péter beosztottjának, Ibolya Tibor fővárosi főügyésznek a kormánypártok elkötelezett hívei is elhihetik. A HírTV műsorában a törvény (amelyet a köztársasági elnök még nem írt alá, és nem hirdették ki, tehát nem lépett hatályba) megszavazásának másnapján, úgy nyilatkozott, hogy „a mi eljárásunkban azok a jogi eszközök vagy jogi lehetőségek, amelyek számunkra rendelkezésre álltak - egyébként ezt bizonyítja is a mai bejelentés - azok elégségesek voltak arra, hogy ezt a vagyont biztosíthassuk.”. A saját honlappal is rendelkező Ibolya úr, aki egyébként a komoly hivatalához képest igen kedélyes ember benyomását kelti, a múlt heti média roadshowján a fenti megjegyzése kivételével mintha fél szemmel mindig azt figyelte volna, hogy mikor szakad le a csillár.

A magyarázatoknál, hogy miért nem tartóztatták le, gyanúsították meg, de még csak meg sem hallgatták Tarsoly Csabát két hétig, csak az abszurdabb, amit a zárolt vagyon mértékéről nyilatkozott. Azt állította, az április 1-i (lehet, hogy a dátumnak sajátos jelentősége van?) interjúkban, hogy a „vagyon-visszaszerzési intézkedések” keretében folyószámlák, értékpapírok, cégrészesedések, ingatlanok és ingóságok formájában 160 milliárd forintnyi vagyontömeget zároltak.A 160 milliárdhoz képest pedig 150 milliárd forintról szólt a feljelentés – emlékeztet a főügyész – így akkor rendben is vagyunk, nem?

Nem. Sajnos nem. Ami igaz ugyanis a 160 milliárdból, a folyószámlák és az értékpapírok, az a Quaestor kötvényesek számára nem jelentenek fedezetet. Ezek ugyanis nem a Quaestor csoport tulajdonában vannak, hanem letétként helyezték el őket a brókercégnél, a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél. Amennyiben megvan (ezt ma még nem tudhatjuk biztosan), akkor ilyen például a Győri Önkormányzat 1 milliárd forintnyi állampapírja, ami a Quaetsor számláján van a KELER-nél. Ebből se az igazi, se a fiktív kötvényesek nem fognak látni egyetlen forintot se, hiszen ez majd az eljárás előrehaladtával a Győri Önkormányzathoz fog kerülni.

Milyen vagyonból kaphat kártérítést a 28 ezer károsult?

Abból, ami ténylegesen a Queastor-csoporté, illetve Tarsoly Csaba és társai magánvagyona. Előbbi: az ETO Park, a Lifestyle Hotel Mátra, a Hungária Hotel Szeged, a Napfény Hotel Budapest, a Beach Hotel Balatonberény (utóbbi három felújításra vár), egy – egy panzió Szentendrén és Leányfalun, egy 33 hektáros fejlesztési terület Soroksáron, lakóparki telkek és további fejlesztési lehetőségek az ország számos pontján. Az első kérdés, hogy honnan tudja a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Fővárosi Főügyészség, hogy ezek mennyit érnek? Hiszen egyik szervezetnél sem dolgoznak vállalat-, illetve ingatlanértékelési szakemberek. Ha dolgoznának, akkor ilyen munkatempó mellett London vagy New York befektetési banki világában is szép karriert futhatnának be: a március 25-i lefoglalásokat követően 4 munkanap alatt felbecsülték az összes eszközt! Befektetések értékelésére alapvetően két módszer van: a diszkontált pénzáramlás alapú értékelés és a relatív értékelés. Előbbi esetében azt vizsgáljuk, hogy az adott befektetés, eszköz a jövőben mikor, mennyi jövedelmet fog számunkra biztosítani. Ehhez egy komoly elemzésen, tényeken, üzleti terven alapuló előrejelzést kell készíteni - minden eszközre külön. Relatív értékelésnél egy eszköz árát hasonló eszközök (tényleges) árából határozzuk meg. Ez kevésbé időigényes, ha könnyen összehasonlíthatóak az eszközök, és jól működő piacuk van (pl. használt autók) .

A konkrét esetben a második feltétellel elég komoly probléma van. Ma Magyarországon ilyen eszközökkel: szállodákkal, fejlesztési területekkel nem látunk tranzakciókat. Kicsit érthetőbben: annyiért amennyiért ezeket szeretnék eladni, nincs vevő. A banki work-out részlegeken a szekrényekből dőlnek ki a nemfizető adósoktól elvett ingatlanokról szóló ajánlatok. Hiába. Magyarországon – köszönhetően az unortodox gazdaságpolitikának – hét évvel a válság kezdete után sincsenek se belföldi, se külföldi befektetők. Így hiába fordított annak idején 3,5 milliárd forintot a Quaestor a Lifestyle Hotel Mátrára, a kényszerértékesítés során ennek a töredéke fog csak befolyni. Külön történet a 30 milliárd forintos beruházási értékű koronaékszer, az ETO Park: ezen az MFB-nek jelzáloga van, illetve „stratégiai jelentőségű vállalattá” lett nyilvánítva, szóval a kötvényeseknek ezzel sem szabad számolni.

Természetesen előfordulhat, hogy van olyan vagyonelem, amiről én nem tudok. Például Tarsoly Csabánál tartott házkutatás során találhattak egy konténernyi 500 eurós bankjegyet. Ezért lenne fontos, hogy az ügyészség komolyan vegye magát, és – ha már bemondta a 160 milliárdot – eleget tegyen a felszólításunknak, bemutatva, hogy hogyan áll össze ez az összeg: milyen vagyonelemek vannak benne, és ezeket elemenként mennyire értékelték.

Csodára persze nem számítok: ha lett volna akár csak tízmilliárd forintnyi likvid eszköze Tarsoly Csabának, akkor nem dől be a Questor, és a piramisjáték meg a kiváló együttműködés Orbán Viktorral és Szíjjártó Péterrel még évekig ment volna tovább.

Egy – remélhetőleg egyre közelebbi – napon ez az önmagát NER-nek csúfoló rendszer véget fog érni. Akkor a Fideszt gátlástalanul kiszolgáló ügyészség vezetőinek – mások mellett Polt Péternek és Ibolya Tibornak – a legkisebb problémái közé fog tartozni a szakmai nevetségessé válásuk és a saját rossz lelkiismeretük.

De azokkal már ma sem lehet könnyű együtt élni.

A bejegyzés trackback címe:

https://patakimarton.blog.hu/api/trackback/id/tr157342418

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.