Lebukott a Fidesz Óbudán: indokolatlan lehúzás a parkolási díjak emelése

2018. március 19. 08:03 - Pataki Márton

A III. kerület fizetős parkolási övezeteiben tízből kevesebb mint egy parkoló autó az övezeten kívűl lakóké, de Bús Balázs III. kerületi Fideszes polgármester a ma életbe lépő díjemeléssel mégis rajtuk akarja leverni a mérgdrágán és feleslegesen beszerzett parkolóautomaták árát. Az Együtt ezzel szemben Budapesten egységesítené és sarc helyett közlekedésszervezési eszközként a belvárosra korlátozná a fizetős parkolást, a külső kerületekben új P+R parkolók építésével és a tömegközlekedés fejlesztésével javítaná a parkolási lehetőségeket. 
Ma reggeltől magasabb díjat kell fizetni a parkolásért Budapest III. kerületében. A korábbi 5. díjtételű várakozási övezet (175 Ft/óra) 4. díjtételű várakozási övezet lett 265 Ft/óra tarifával, míg a 4. díjtételű várakozási övezet (265 Ft/óra) 3. díjtételű várakozási övezet lett 350 Ft/óra tarifával. Az indoklás, ahogyan a fizetős parkolási terület bővítésével kapcsolatban is, az érintett területek "telitettsége", hogy kevés a szabad parkolóhely. Az állítások igazolására még egy tanulmányt is rendeltek. 

Az igazság azonban az, hogy a Bús Balázs vezette III. kerületi önkormányzat egyszerűen csak fut a pénze után. Ahogyan az Együtt még a bevezetése előtt felhívta a figyelmet, egy külső kerületben a fizetős parkolás egyetlen haszonélvezője a parkolási automaták forgalmazója. A díjtételekre vonatkozó döntést követően az Együtt által kikért közérdekű adatok és a hivatkozott telitettség vizsgálat egyértelműen alátámasztják, hogy a parkolóhelyek meghatározó részét az itt lakók gépjárművei foglalják el, nem igaz az, hogy a fizetős parkolós területet P+R parkolóként használnák, és emiatt indokolt lenne a díjemelés.
1parkingtrolley.jpg
A telitettség vizsgálatot (hivatalos nevén "Budapest III. kerület, meglevő fizető parkolóövezet felülvizsgálata", itt érhető el: https://we.tl/mY8f0K8Lpo ) 40 kiválasztott alterületen (útvonalon) végezték el. A mért első idősáv a 8 és 9 óra közötti, az utolsó 17 és 18 óra közötti, ami a teljes képhez túl késői, illetve korai, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a 40 területből 24 (a 3;5;6;8;9;13;14;15;17;19;20;21;24;25;26;27;29;32;33;34;35;36;37;39 számúak) esetén a telitettség (a parkolóhelyek foglaltsága) a nap elején és a végén magasabb mint napközben. Ez arra utal, hogy szűk keresztmetszet az ott élők folyamatosan, illetve munkaidőn kívül utcán parkoló gépjárműveivel kapcsolatban van, napközben, az elvben akkor megemelkedő intézményi, munkahelyi, P+R célra bőven elegendő parkolóhely áll rendelkezésre.

Az Óbudai Parkolási Kft. közérdekű adatigénylésre adott válaszából kiderül, hogy mind a két fizetési övezet esetében több lakossági várakozási hozzájárulást bocsátottak ki, mint amennyi parkolóhely az adott területen egyáltalán rendelkezésre áll. 2017-ben a 4. díjtételű övezetben 2216 gépjármű számára adtak ki engedélyt, miközben csak 1494 parkolóhely van, az 5. díjtételű övezetben pedig 11 541 gépjármű számára adtak ki engedélyt, miközben csak 10 328 az üzemeltetett parkolóhelyek száma!

A kibocsátott parkolási jegyek számából kiszámolható, hogy 2017-ben a 4. övezetben 1 parkolóhelyre munkanaponként átlagosan 0,47 parkolási jegyet adtak el, míg az 5. övezetben 1 parkolóhelyre munkanaponként 0,48 eladott parkolási jegy jutott. A 2018-ra tervezett bruttó 479 millió 323 ezer Ft díjbevétel alapján az átlagos parkolási idő egy parkolási jegy estében 1,79 óra. Az átlagos parkolási idő és az egy parkolóhelyre jutó eladott parkolási jegyek alapján a parkolóhelyeknek átlagosan csak 8,5 százalékát foglalják el a várakozási engedéllyel nem rendelkező, tehát nem az övezetben lakók tulajdonában lévő gépjárművek – így még ha teljes mértékben eltűnnének, a telitettség akkor is meghaladná a 75 százalékot! A III. kerületi önkormányzat érvelése szerint 70 százalékos telitettség felett indokolt a díjemelés, így számíthatunk arra, hogy a parkolási díjak mértéke Óbuda-Békásmegyeren előbb-utóbb végtelen lesz, de legalábbis eléri a törvényi maximumot.

A fizetős parkolásnak forgalomszervezési eszközként a III. kerületben nincs szerepe, a fenntartása viszont annál többe kerül. A 2018-ra tervezett 831 millió forint bruttó bevétellel (parkolási jegyek, pótdíjak, behajtási bevétel, parkolási engedélyek) szemben 916 millió forint bruttó kiadás áll. A 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló Óbudai Parkolási Kft. működtetése évi 616 millió forintba kerül, és ezen felül a parkolóautomatákért évi további 300 millió forintot fizet az önkormányzat. Közel 100 millió forint a vesztesége az Önkormányzatnak minden évben, és akkor olyan egyszeri tételeket, mint a parkolási cég irodájának a megvétele, nem is vettünk figyelembe. A díjemelés csak arról szól, hogy Bús Balázsék futnak a pénzük után, és próbálják az eredetileg is hibás döntésük árát a kerület más részein, esetleg más teleüléseken élőkön leverni. 

Mindez sajnos előre látható volt, és erre az Együtt többször fel is hívta a figyelmet. Ha csak azt az összeget, amelyet az elmúlt években a III. kerületi önkormányzat a rendszeren veszteségként elkönyvelt, új parkolók kialakítására fordította volna, érdemben javíthatott volna helyzeten – és nem terheli értelmetlenül az ott élőket az engedélyek díjaival, a napközben üres parkolók más településekről vagy a kerület nem fizetős övezetből érkező igénybe vevőit pedig a parkolási díjakkal. Sajnos a közérdek szolgálata és a józan ész helyett más motivációi a III. kerület Fidseszes vezetésének erősebbek voltak...
Az Együttnek van programja a budapesti parkolási helyzet orvoslására is. A fizetős parkolásnak közlekedésszervezési eszköznek, és nem egyszerű sarcnak kellene lennie, ezért elvennénk a kerületektől, és Budapesten egységes rendszerként, világos koncepció mentén üzemeltetnénk. A fizetős zónákat a tényleges belvárosra korlátoznánk, a külső kerületekben pedig új P+R parkolók építésével és a tömegközlekedés fejlesztésével javítaná a parkolási lehetőségeket.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is:

komment

A rendőröket a falvakba, a katonákat a laktanyákba a határról!

2018. január 20. 14:31 - Pataki Márton

A menekültek és az illegális határátlépések száma a 2015-16-os menekülthullámhoz képest a töredékére csökkent Magyarországon és egész Európában; a határon állomásoztatott sok ezer rendőr és katona csak a politikai hisztériakeltést szolgálja. Az Együtt szerint a kormánynak haladéktalanul vissza kellene vonnia a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelését, a rendőröknek és katonáknak vissza kellene térniük a megszokott szolgálati helyükre és a valódi feladataikhoz, a háromezer újonnan felvett határvadásszal pedig a kistelepülések rendőri állományát kellene megerősíteni, mert ez szolgálná valóban a magyar emberek biztonságát.

2016. március 9-én a kormány Magyarország egész területére tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdetett, majd legutoljára tavaly augusztus végén meghosszabbította idén március 7-ig. Válsághelyzet azonban már tavaly nyáron se volt, és jelenleg sincs. A 2015-16-os menekülthullám elült, a menekültek és az illegális határátlépési kísérletek száma az azt megelőző évek szintjére csökkent.

Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása alapján a befelé irányuló illegális határátlépések száma Magyarország schengeni külső határain 2015-ben 391 363, 2016-ban 18 207, majd 2017-ben 1415 volt, ez utóbbi alacsonyabb a 2010 előtti értékeknél is.

eves_migracio.JPG

A kormánypárti sajtó nagy hírverést csap minden eset körül, de a rendőrség honlapja szerint az elmúlt 30 napban összesen 25 “migránst” fogtak el, a 30-ból 23 napon egyet sem. Ha marad ez a trend, akkor az illegális határátlépések száma 2018-ban 300 lesz, ami a tizede a 2010-es értéknek.

30nap_migrans.JPG

A rendőrség további statisztikái is ugyanezt mutatják. Míg 2016 első 11 hónapjában 34 547 illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekményre került sor, addig 2017 első 11 hónapjában már csak 17 471-re, miközben alapvetően megváltozott az elkövetők állampolgárság szerinti megoszlása. 2016-ban az elkövetők közel felét afgán, iraki és szír állampolgárok tették ki, addig 2017-ben az ő számuk már elhanyagolható, és a terheltek meghatározó része szerb, ukrán vagy moldáv polgár. 2016 első 11 hónapjában határzár tiltott átlépésére 3050 alkalommal, határzár megrongálására 130 alkalommal került sor. 2017 első 11 hónapjában ebből a két bűncselekményből egyetlen egyet sem jegyeztek fel.  

A Fidesz és a Jobbik által elfogadott törvény szerint tömeges bevándorlási válsághelyzetet akkor lehet elrendelni, ha a menedékkérők száma meghaladja a napi ötszáz főt, vagy a tranzitzónákban tartózkodók száma a napi ezer főt. Ehhez képest a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal napi tíznél kevesebbet, 2017 első 11 hónapjában összesen 3187 menedékkérelmet regisztrált. A válsághelyzet indoklás nélküli fenntartása csak azt támasztja alá, hogy Magyarország már nem tekinthető jogállamnak.

A menekültek és az illegális határátlépések száma az elrendelt válsághelyzet, a műszaki határzár és a rendes szolgálati helyükről a határ őrizetére átvezényelt rendőrök és katonák munkája nélkül is a töredékére csökkent volna 2017-re. A menekültek, különösen a balkáni útvonalon érkező menekültek számában ugyanis 2015-16-tal összevetve egész Európában is ez történt; a Frontex, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség tájékoztatása alapján 2016-hoz képest egész évben a negyedére csökkent az illegális határátlépések száma, míg a két első negyedévet összevetve 97 százalékos a csökkenés. Szlovéniában 1315, Horvátországban 800 menedékkérelmet regisztráltak. Németországba kevesebb menekült érkezett 2017-ben, mint 2014-ben.

A nem érkező menekültek ellen – a rendőrség korábban is határokat őrző állományán túl – rendkívüli szolgálatot teljesítő rendőröket és katonákat a kormány a valódi feladataik elől vonja el, a magyar emberek biztonságát veszélyeztetve. Azért nincsenek a kistelepüléseken rendőrök, azért nem haladnak a nyomozások, hogy a Fidesz rettegésben tarthassa a magyar embereket a migránsok hordáival riogatva. A rengeteg túlóra ellenére a honvédek azért nem a feladatukat végzik, azért nem egy esetleges valódi ellenséggel szemben az ország fegyveres védelmére készülnek, hogy a kormány tagjai végvári vitézként parádézhassanak a híradókban. A normális szolgálatból a határra vezényelt rendőrök és katonák létszámát a kormány titkolja, mindazonáltal a rendőrség állományát 3000 fővel bővítették, és már több mint 12 ezer katona, ami megfelel a Honvédség teljes fegyveres állományának, vett részt valamilyen formában a határ védelmében.

Az el nem végzett feladatokon túl mindez rengeteg pénzbe is kerül. Meglepő módon, az erre szánt pénz semmilyen összefüggésben sincs a menekültek számával. Míg 2015-ben 84 milliárd, 2016-ban 75 milliárd, addig 2017-ben közel 200 milliárd forintot fordított a kormány a belügyminiszter tájékoztatása szerint a menekültügyi és migrációs helyzet kezelésére. A 2018-as költségvetésben pedig csak a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium költségvetésében 75 milliárd forint van elkülönítve a megszokott kiadásokon felül tömeges bevándorláshoz kapcsolódó kiadások előirányzat alatt.

A király meztelen! Mindenkienk van felelőssége abban, hogy ne tegyen úgy, mintha ezt nem venné észre. Az őrültségnek véget kellene vetni, nem a választások után, nem március 8-án, hanem még ma. 

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is:

 

komment

Miért hallgat Varga Mihály? Törvényi határidőn belül nem tudott elszámolni a miniszter a kitűzött célt ezermilliárdokkal meghaladó államadóssággal.

2018. január 07. 01:34 - Pataki Márton

Elbukott a Széll Kálmán Terv, a Fidesz tovább növelte az államadósságot  

A Széll Kálmán Tervben 2017. év végére célul kitűzött 55% helyett 74,5% lesz az adósságráta, így még a kormány számai alapján is elbukott az államadósság elleni küzdelem. Az Együtt arra kéri a választókat, hogy lássanak át a Fideszes propagandán, és a kormány valós teljesítménye alapján döntsenek a szavazatukról.

Nem válaszolt Varga Mihály az Országgyűlésről szóló törvény által megszabott határidőben az Együtt kérdéseire, amelyben a Széll Kálmán Terv teljesülését kértük számon. De persze mit is válaszolhatott volna?  Az Orbán-kormány 2011. március 1-jén jelentette be a Széll Kálmán Tervet. Az „Összefogás az adósság ellen” alcímmel rendelkező terv célja az államadósságnak a bruttó hazai termék 50 százalékának megfelelő szintre történő csökkentése volt 2018-ra a 2010. év végi 80,5 százalékról. Ennek érdekében a 2017. év végére a Terv szerint a GDP 55%-ra kellett volna csökkenteni az államadósságot. Varga Mihály január 2-án azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy előzetes számítások szerint, az Eximbankkal együtt 75,4% lesz az adósságráta. A terv és a megvalósulás között 19,5 százalékpont a különbség, amely 7255 milliárd forintot jelent.

allamadossag.jpg

Az adósság elleni küzdelem tehát még a kormány számai szerint is elbukott. Az adósságrátában látható enyhe csökkenés azonban egy hazugságon, egy könyvelési trükkön alapszik. Ez a könyvelési trükk a magánnyugdíj-pénztári rendszer, a nyugdíjrendszer tőkefedezeti ágának a megszüntetése. Ettől azonban egy fillérrel nem kell kevesebb nyugdíjat kifizetni a jövőben, az a valóságban ugyan olyan kötelezettség, mint az államadósság. Ugyan az történt, mintha valaki a lakáshitelének egy részét a nyugdíj-megtakarításából törlesztette volna, majd úgy dönt, hogy többet nem tesz félre. Elképzelhető, hogy egy adott helyzetben ennek van értelme, de nagyon ostoba lenne a példánkban szereplő személy, ha azt gondolná, hogy a pénzügyi helyzete bármit is javult, mert valójában csak az egyik zsebéből tett át a másikba. A magánnyugdíj-rendszer fenntartása és az Orbán-kormány megvalósult költségvetési politikája mellett az államadósság már a GDP 92,9 %-ra nőtt volna, ami még további 6485 milliárd forintot jelent. Ez a 6485 milliárd forint hiányozni fog, amikor a jövőben nyugdíjakat kell fizetni.

De hová tűnt ez a 13 740 milliárd forint? Hiszen nem látjuk az iskolákban, a kórházakban vagy a szociális rendszeren, hogy mindenki úszna a pénzben. Egy részét ellopták: ebből gazdagodott meg Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Habony Árpád, Andy Vajna. A nagyobb része azonban az Orbán-kormány rossz gazdaságpolitikájának az elleplezésére ment el. Gazdasági növekedésben messze lemaradtunk Szlovákia és Lengyelország mögött, utolért minket Románia, és még az a viszonylagos prosperitás, amit érezhetünk is az eladósodáson és az őrült ütemben a választások előtt elégetett európai uniós támogatásokon alapszik.

Felélte és ellopta a Fidesz Magyarország jövőjét. Nem példa nélküli a közelmúlt magyar történelmében, hogy politikai megfontolásokból egy kormány trükközik a gazdasággal. De ezt soha nem lehet a végtelenségig folytatni, és minél később derül ki, annál súlyosabbak lesznek a következmények. Az Együtt arra kéri a választókat, hogy lássanak át a Fideszes propagandán, és a kormány valós teljesítménye alapján döntsenek a szavazatukról.    

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is:

komment

Jön a Magyar Focialista Köztársaság?

2017. október 26. 15:43 - Pataki Márton

Újabb adókedvezmények a labdarúgás számára! Tényleg erre van szükség!focialista_cimer2_1.jpg

Tiba István fideszes országgyűlési képviselő, egyben a balmazújvárosi fociklubot üzemeltető Kft. képviselője törvényjavaslatot nyújtott be „A sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról” címmel. A módosítás szerint a sportvállalkozásoknak – amelyeknek a meghatározó része a labdarúgáshoz kötődik – a főtevékenységük után nem kellene iparűzési adót fizetniük, valamint megszüntnék a hivatásos sportolók bére után fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást.

Semmilyen más gazdasági szereplő nem részesül hasonló mentességben az iparűzési adó alól, a háziorvosok és védőnők esetében is csak lehetőség az önkormányzatok számára, hogy mentességet, kedvezményt állapítsanak meg. Miért fontosabb a Fidesz számára a labdarúgás, mint például az egészségügy vagy az oktatás? Miért nem részesül hasonló kedvezményben egy egészségügyi diagnosztikával foglalkozó vállalkozás vagy egy nyelviskola?

Az elmúlt hét évben a társasági adó-rendszeren keresztül 360 milliárd forint ment a látványsportágakra, legfőképpen a labdarúgásra, az stadionokra pedig 350 milliárd forintot költ a kormány. Miközben ebből a pénzből a magyar labdarúgás színvonalán, a meccsek látogatottságán semmit nem sikerült javítani, a működésképtelenség határára sodródott egészségügy problémáin érdemeben lehetett volna segíteni. Orbán Viktor és a Fidesz válasza minderre, hogy akkor még több pénzt kell fordítani a miniszterelnök hobbijára, az iparűzési adó esetében ráadásul a nehezen gazdálkodó önkormányzatoktól elvonva a forrásokat.

Kóros értékrendet és gondolkodást mutat, hogy a hivatásos sportolókat, akik gyakran messze az átlag fölött keresnek, mentesítenének a közteherviselés alól. Ha egy tűzoltótól, kőművestől, újságírótól vagy ápolótól elvárjuk, hogy járuljon hozzá a közös kiadásainkhoz, akkor egy hivatásos sportolótól miért nem? A Fidesz ámokfutásának véget kell vetni, mielőtt hivatalosan is focialista köztársaság lesz Magyarország államformája, mert a költségvetés és az adótörvények alapján már ma is az.   

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is:

 

Érdekel, hogy mit tenne az Együtt? Leállítanánk a stadionépítési programot, megszüntetnék a társaságiadó-kedvezmények rendszerére épülő korrupt sportfinanszírozást és a pazarló labdarúgóutánpótlás-programot. Tiszta viszonyokat teremtenénk, sportszakmai szervezetekkel egyeztetett, a sporttörvényben rögzített normatív sportfinanszírozási rendszer bevezetésével, normális mederbe terelve a magyar futball kórósan kiemelt állami támogatását. Elolvashatod itt: https://program.egyuttpart.hu/

komment

Totális a káosz a Fővárosi Önkormányzatnál a Római-parti gáttal kapcsolatban

2017. augusztus 26. 10:33 - Pataki Márton

A főpolgármester és a főjegyző abban sem értenek egyet, hogy van-e hatásköre a nyomvonal meghatározásában a Közgyűlésnek

Szürreális fordulatot vett tegnap a Római-parti gáttal kapcsolatos vita. 

Reggel 8 óra után nem sokkal a Fővárosi Választási Bizottság elutasította az Együtt és a Párbeszéd népszavazási kezdeményézését. Az ok: a gát nyomvonalának meghatározása nem tartozik a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe, ezért arról nem lehet helyi népszavazást tartani.

nem_tartozik_a_kozgyules_hataskorebe.JPG

Délután 1 órakor Tarlós István főpolgármester kiállt sajtótájékoztatót tartani, ahol elmondata: "Nehogy félreértés legyen, a döntést a nyomvonalról a szakvélemények és az előzmények alapján a Fővárosi Közgyűlés jogosult és köteles meghozni."

A Főváros Választási Bizottság elvben föggetlen a Főpolgármesteri Hivataltól, de ők vita nélkül (ott voltam az ülésen) elfogadták a Fővárosi Választási Iroda által készített előterjesztést. A Fővárosi Választási Iroda vezetője pedig a (a törvényből adódóan) a főjegyző asszony, dr. Sárádi Kálmánné. A főjegyzőnek a főpolgármester a felettese, másrészt minden előterjesztést előzetesen szignál, például azt is, amiben a Közgyűlés a nyomvonalról döntött, és amit az Együtt és a Párbeszéd népszavazással akar hatályon kívűl helyezni.

A jogi vita a 2015. évi CXVI., egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény értelmezéséről folyik. Ez a törvény valóban leír egy nyomvonalat, ugyanakkor nem rendelkezik arról, hogy csak ezen a nyomvonalon lehet árvízi védekezést folytatni. A mi álláspontunk az, hogy legrosszabb esetben a Királyok-Nánási nyomvonalon történő védműfejlesztés nem kapja meg ugyanazokat az eljárási (rövidebb határidők) kedvezményeket.

Majd a bíróság eldönti, hogy kinek van igaza. Az viszont egészen elképesztő, hogy ebben a kérdésben a Főváros vezetése kétféle álláspontot képvisel egyszerre.

A következő magyarázatok képzelhetőek el:

1. Tarlós Istvánból a saját emberei szándékosan csináltak bolondot, úgy vitatkozik az elmúlt két évben erről a kérdésről, készítetett összehasonlítást, úgy tervezi a szeptemberi ülésre behozni a Lányi Andrásék által készített tanulmányt, és erről szavaztatni a Közgyűlést, hogy ebben nincs is semmilyen hatásköre.

2. Kiadták a feladatot, hogy meg kell akadályozni, de legalábbis késleltetni az Együtt és a Párbeszéd népszavazását, és nem sikerült végigondolni, hogy ennek milyen következményei lehetnek.

Ezúton is szeretném kérni Budapest főjegyzőjét és főpolgármesterét, hogy a kérdésben szíveskedjenek egyeztetni az álláspontjaikat. Az FVB határozatát természetesen meg fogjuk támadni. Várhatóan így októberben kezdhetjük majd el a szükséges 138 ezer aláírás összegyűjtését. Rövid időnk, összesen négy hetünk lesz. Ezért már most várjuk azok jelentkezését akik vállalják, hogy alá fogják írni, vagy segítenének nekünk gyűjteni: http://egyuttpart.hu/mobilgateloregisztracio/

 

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is:

 

tarlos_kaosz_1.jpg

komment

Gagyi és teljesen értelmetlen is a BKK online értékesítési rendszere, egy évvel a 22 milliárdba kerülő e-jegyrendszer bevezetése előtt

2017. július 15. 09:09 - Pataki Márton

Meddig folytatható a felelőtlen ámokfutás a BKK-nál?

A BKK csütörtök este elindított online értékesítési rendszere koncepcionálisan és kivitelezésében is dilettáns. A bérletének ellenőrzésekor az utas belép egy webes felületre, azt frissíti, ezt követően megmutat egy arcképes igazolványt, majd megvárja amíg az ellenőr a nála lévő leolvasóval ellenőrzi a QR-kódot. Nincs olyan mazochista utas, aki ezt a tortúrát választaná, amikor Budapesten egyébként közel 360 olyan jegy- és bérletértékesítő automata van, ahol bankkártyával is lehet fizetni. A rendszer, amely tegnap este óta nem is működik, hibaüzenetet ír ki a regisztrációnál, biztonsági szempontból katasztrofális, a felhasználók által másfél nap alatt felmutatott hibák a termékek árának átállíthatóságától az összes felhasználó személyes adatához történő egyszerű hozzáférésig terjednek.   

Ebben a félkész állapotban nem lett volna szabad aktiválni a rendszert, de egy későbbi indítás még nyilvánvalóbbá tenné a beruházás teljes értelmetlenségét. Sok-sok év csúszás után jövőre indul a valódi elektronikus jegyrendszer, amelynek kiépítésére Budapest 22 milliárd forintot költ. Akkor viszont majd ezt a most átadott rendszert ki lehet majd dobni a kukába. (Az elektronikus jegyrendszer egyébként jó dolog lesz, mert a BKK papír alapú jegyei (akkor is ha egy webshopban lehet őket megvenni) felett régen eljárt az idő. Az utasok szempontjából drága, rugalmatlan, kényelmetlen, nem teszi lehetővé a használattal arányos díjfizetést és az utazás megkezdése előtt kell dönteni a használt jegyfajtáról. A közlekedési szolgáltató szempontjából nehezen ellenőrizhető, könnyen hamisítható és korlátozott információtartalmú, hiszen csak azt lehet tudni, hogy hány jegyet és bérletet vettek, azt nem, hogy ezeket milyen utakon vették igénybe. Egy elektronikus jegyrendszer által lehetővé tett jól kigondolt árazás, tarifarendszer egyszerre eredményezhetne több utast, jobb kihasználtságot és magasabb árbevételt.)

Az Együtt a következő kérdésekre vár választ a BKK-tól és a Főpolgármesteri Hivataltól:

    1. Mennyibe került ez a rendszer a budapestieknek?
    2. Ki engedélyezte a megvalósítását?
    3. Ki engedélyezte az aktiválását?
    4. Meddig lehet teljesen felelőtlen döntéseket hozni a BKK-nál?

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is:

komment

A Fidesz fővárosi frakció-vezetője 2006-ból üzen Tarlós Istvánnak

2017. július 01. 10:40 - Pataki Márton

Egy tizenegy éves közlemény néhány szó cseréjével ma is aktuális

Tarlós István főpolgármester tegnap a következőket nyilatkozta az M3-as metróról a HVG-nek"Lehet ilyeneken szórakozni, hogy legyen klíma, azt is lehetne követelni, hogy legyen büfékocsi is. Tíz éve még semmin nem volt klíma."

Kupper András, a Fidesz fővárosi frakció-vezetője örök érvényű közleményt adott ki tizenegy éve, 2006. július 31-én, néhány szó cseréjével aktualizálható:

"Mielőtt teljesen elhatalmasodna a káosz a nagykörúton metrón, és további súlyos presztízsveszteség érné a nagy múltú közlekedési vállalatot, valamint a tulajdonos Fővárosi Önkormányzatot, azt javasoljuk, hogy átmenetileg vonják ki a Combino-villamosokat az orosz metrókocsikat a forgalomból, végezzék el a teljes körű műszaki felülvizsgálatot, és csak a revízió, valamint a hiányzó légkondicionáló berendezések beszerelése után bocsássák vissza őket a forgalomba.

Ha a Demszky Gábor Tarlós István számára jelent még valamit az a szó, hogy szolidaritás, akkor addig ne kapcsolja be a légkondicionálót a budapestiek pénzén vett hivatali gépkocsijában, míg az újraépített villamosokat kocsikat ismét üzembe nem állítják a nagykörúton az M3-as metróvonalon."

tarlosmetro.JPG

Tarlós Istvánt az ellenzék, a sajtó és a budapestiek véleménye láthatóan nem érdekli. Bízzunk abban, hogy legalább a saját párttársa követelését figyelembe fogja venni.  

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is:

 

komment

Állítsuk meg Brüsszelt, állítsuk meg a futóversenyeket!

2017. június 13. 01:14 - Pataki Márton

Gumicsont-politika a Fővárosban is

Budapest bekeményít, egy évben maximum 12 futóverseny jöhet”, „Odavágnak a pesti futóversenyeknek egy rendelettel”, „Csak évi három nagy futóversenyt engedélyezne a főváros” adta hírül a sajtó a Fővárosi Közgyűlésben szerdán tárgyalni tervezett rendeletmódosítást.  A magukat általában a modern közlekedéspolitikai szempontok áldozatának látó autósok örömmel dörzsölgetik a tenyerüket, végre legalább a hétvégéken jól lehet majd haladni a városban, futkorásszanak az emberek inkább a négy fal között, de legalábbis ne az úttesten. Budapest nyugatias, szabad, cool jellegét, esetleg a turizmust féltők már kirántották a kardjukat, hogy a város védelmére kelljenek a begyöpösödött főpolgármesterrel szemben. Mindenki őrizze meg a nyugalmát, mert csak a Tarlós-cirkusz újabb trükkjét figyelhetjük meg. Ugyanis a jövőben pontosan ugyanannyi futóverseny lesz, mint amennyi eddig volt. Nézzük a 2017-es versenynaptárat: 3 I. kategóriájú verseny, 5 II. kategóriájú, 2 egyéb futóverseny, összesen 10. 2016-ban 11 futóverseny  volt,  4 I. kategóriájú, 4 II. kategóriájú, 3 egyéb.

kepkivagas_1.JPG

kepkivagas.JPG

I. kategóriájú futóversenyt csak a BSI Sportmarketing Kft. szervez, de ez már Demszky Gábor polgármestersége idején is így volt. Láthatóan komoly támogatóik vannak. Miután Tarlós István 2015. decemberében elkezdte emlegetni, hogy túl sok az utcai futóverseny, gyorsan rendeltek egy tanulmányt a KPMG-től, amely bemutatja, hogy a magyar állam milyen jól jár ezekkel a versenyekkel. A tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is, Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes pedig igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy nem szeretnék a versenyek számát csökkenteni.

Ha valaki nem értené, hogy mi értelme van egy a kinyilvánított célja szerint a futóversenyek számát csökkentő rendeletmódosításnak, amely nem csökkenti a futóversenyek számát, az azért van mert nem követte Tarlós István eddigi pályafutását. Tarlós a Sziget-fesztiválnak köszönhetően szerzett országos ismertséget. Minden évben végighaknizta a tévéket a túl hangos zene és a „homoszexuális propaganda” elleni küzdelmével a nyári uborkaszezonban. Természetesen valójában semmit nem tett a Sziget ellen, különben mit lett volna az ő remek sajtójával, ami végül a főpolgármesteri székbe juttatta. Ahol tovább folytatja a hasonló örök harcait. Ezerszer meghallgathattuk, hogy az általa kívánatosnak gondolt erélyes fellépés a hajléktalanokkal szemben egy ombudsmani állásfoglalás miatt nem lehetséges. Az nem zavarja, hogy időközben még az alaptörvényt is módosították.

Ha valakinek párhuzamként a Fidesz-kormány jutna eszébe, akkor az valószínűleg nem a véletlen műve. Migránsok, Soros, civilek, CEU – és az „állítsuk meg Brüsszelt” nemzeti konzultáció, a maga teljesen értelmetlen kérdéseivel. Ez a „küzdelmet” középpontba állító politika nem ér el győzelmeket, nem szenved vereségeket, valódi küzdelmet ugyanis nem folytat, az egyetlen cél csak a szavazótábor hergelése.  A városi futóversenyek alkalmasak az emberek hergelésére, hiszen kevesen vesznek ezeken részt azokhoz képest, akik esetleg egyszer-egyszer már belefutottak egy váratlan hétvégi dugóba a lezárások miatt. Tarlós pedig rendszeresen kifakadhat a védelmükben. De megszünteti a futóversenyeket? Nem, dehogy, hiszen akkor ki kellene találnia valami újat.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is:

 

viv_05-1024x450.jpg

komment

Tarlós lefekszik a kormánynak 253. rész?

2017. június 07. 08:27 - Pataki Márton

Orbán bicskanyitogató üzenete után a főpolgármesternek választania kell a budapestiek érdekeinek védelme és a párthűség között

A miniszterelnök tegnapi, M3-as metróval kapcsolatos reakciója, figyelemmel a kormányzati projektek elszaladó költségeire, nem egyszerűen csak cinikus, hanem hadüzenet a budapestiekkel szemben. Tarlós Istvánnak ma az asztalra kellene csapnia, ahelyett hogy megpróbálja leplezni Orbán Viktor Főváros-ellenes politikáját. 

A múlt heti nyilatkozatok alapján mai kormányülésen, amelyre Tarlós Istvánt is elhívták, tárgyalják az M3-as metró ügyét. A főpolgármester azonban lehet, hogy feleslegesen megy, mert Orbán Viktor az ATV-n keresztül már tegnap megüzente, hogy „a szakértők megvizsgálták ezt a munkát, kiírták a pályázatot, a kormány a szükséges pénzt rendelkezésre bocsátotta. Annyiból meg lehet, és annyiból is kell megcsinálni". A miniszterelnök nyilatkozata több mint cinikus. A kormánynak nincs olyan projektje, ami a tervezett költségeken belül tudott volna maradni, a legkirívóbb ezek közül a vizes világbajnokság, amelyre eredetileg 8 milliárd forintot szántak, ma pedig már 140 milliárd fölött van a számla. De almát az almával összehasonlítva, az egyes építési beruházási közbeszerzéseknél sem sikerül előre jól becsülni az árakat. A Várkert Bazár felújításánál 7 894 millió forint volt a becsült érték, a legalacsonyabb beérkezett ajánlat 8 998 millió forint volt. A Budapest-Esztergom vasútvonal villamosítására kiírt közbeszerzésnél 28 636 millió forint becsült érték mellett 33 697 millió forint volt a legalacsonyabb ajánlat. A Puskás Stadion építésénél a közbeszerzési értesítőben 1 forint jelent meg becsült értékként, bár állítólag a Közbeszerzési Hatósághoz 141 748 millió forintos becslést adtak le, a legalacsonyabb ajánlat 149 999 millió forint volt. És a példákat a végtelenségig lehetne sorolni. Orbán Viktor reakciója ezért nem egyszerűen hülyeség, hanem hadüzenet a budapestiekkel szemben. Ha már Brüsszelt nem sikerült megállítani, akkor most Budapesten a sor.  

3metro_vaganyok_02.jpg

A kép forrása: iho.hu

A kérdés az, hogy ebben a helyzetben a budapestiek képviseletére megválasztott főpolgármester mit tesz. A pénteki sajtótájékoztatója alapján sajnos ismét csak a párthűség látszik győzedelmeskedni, és határozott fellépés helyett inkább fedezi a kormányt, utána pedig az özönvíz. Önmagában van logika abban, hogy csak az azonnal megkezdendő munkálatokra fogadják el a becsültnél magasabb ajánlatokat, a későbbi szakaszokra pedig írjanak ki új közbeszerzést. Ettől még a rendelkezésre álló 137,5 milliárd forint forrás kevés lesz, hiszen a magasabb ár mellett elfogadott alagút-felújítás és déli szakasz mellett a fennmaradó munkák még abban a valószínűtlen esetben se férnének be a keretbe, ha a becsült értéknek megfelelő ajánlatok érkeznének. A közvéleményt lehet, hogy megnyugtatná a meginduló felújítás, de úgy kezdenének bele, hogy nem tudják, miből fejezik be – miközben az Európai Uniós támogatás nem a részleges, hanem a teljes felújításra szól, annak hiányában vissza kell majd fizetni.

Budapest 2017. évi költségvetésében 256 milliárd bevételhez 381 milliárd kiadás társul. A hiány jelentős része a M3-as metróra a kormány által megvetetett, elmaradott technológiát képviselő orosz szerelvények képzik. Amikor Tarlós István arról beszél, hogy kormányzati támogatás nélkül a Főváros majd átcsoportosítással biztosítja a szükséges 37,1 milliárdot, akkor vagy a város eladósításáról, vagy további tulajdonról való lemondásra gondol.  A Fővárosi Önkormányzat Tarlós István vezetése alatt és érdemi tiltakozása nélkül elvesztette az oktatási és egészségügyi intézményeit, az egyik legnagyobb fővárosi közműszolgáltatóban, a Főgázban lévő többségi tulajdonát, HÉV-et, de még a szemétdíjak beszedését is a kormány felügyeli.

Miközben a tapasztalat az, hogy az Orbán-kormány gyáva, ahol érdemi ellenállással találkozik, ott megfutamodik. Ma Magyarországon nincs internetadó, nincs választói regisztráció, vasárnap nyitva vannak a boltok, Budapest nem pályázik olimpiarendezésre. A metrófelújításból hiányzó forrás kizárólag Budapestet érintő központi költségvetési átcsoportosítással biztosítható. A Liget-projektre 40 milliárdot szán 2018-ban a kormány, miközben a budapestiek négyötöde nem akarja. Ezzel szemben nincs olyan politikai erő Budapesten, amelyik azt gondolná, hogy a napi félmillió utas által használt M3-as metró felújítását nem kell azonnal megkezdeni. Józan gondolkodás mellett nem lehet kérdéses, hogy melyik beruházásnak kell elsőbbséget kapnia. Ebben mindenki egységesen tudná támogatni a főpolgármestert. Csak ehhez ma az asztalra kellene csapnia, ahelyett hogy megpróbálja leplezni Orbán Viktor Budapest-ellenes politikáját.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is:

 

komment

A Budapest-Belgrád hazaárulás

2017. május 17. 09:53 - Pataki Márton

Eljött az a nap, amikor Orbán Viktor és kormánya az Oroszországi Föderáció mellett már a Kínai Népköztársaság érdekeit is Magyarország elé helyezi. A Budapest-Belgrád vasútvonal tervezett fejlesztése csak akkor érné meg, ha a kínaiak vissza nem térítendő támogatásából épülne. Erről azonban szó nincs: az első fillértől az utolsóig a magyar adófizetőket terheli. Egy olyan közlekedési beruházás, amely már tervezett célja szerint sem Magyarországról vinne, vagy Magyarországra hozna árukat. Figyelemre méltó, hogy a kormány által készíttetett félmilliárd forintos tanulmányt 10 évre titkosították, miközben ezeknek az a funkciója, ahogyan a PwC olimpiai vagy a Rothschild Paks 2 tanulmányánál láttuk, hogy jó pénzért védjék a védhetetlent. Valószínűleg itt nem sikerült, és nem is lett volna könnyű dolguk, mert ezer sebből vérzik a koncepció.
budapest-belgrade.jpg
Nézzük tételesen, hogy miért értelmetlen ez a beruházás:

1. Megtérülés: szakértői becslés alapján napi 4,4 szerelvényre lehet számítani a vonalon, az ezektől beszedett pályadíj alapján történelmi, 2400 éves !!! távlatba vész a beruházás megtérülése. Ha a becslésben nagyságrendi tévedés történt, és csak 240 évről van szó, akkor sem vagyunk sokkal beljebb. A pályadíjon túl semmilyen más közvetlen bevételre nem számíthat Magyarország, hiszen például hiába Magyarország területén lépnének be az áruk az Európai Unió területére (ami nem is igaz, hiszen Görögországból , a pireuszi kikötőből indulnának a szerelvények), a vám az Unió közvetlen bevétele.

2. Logisztikai központ: a kormány állításai szerint azért előnyös ez a beruházás, mert majd Magyarország lehet az elosztóbázis a kínai áruk számára Európában. Ez az elképzelés józan paraszti ésszel beláthatóan is naiv elképzelés. Képzeljük el, mondjuk Sanghajból a szuezi csatornán keresztül 14.500 kilométert megtéve, bő két hét alatt érkezik egy konténerszállító hajó Pireuszba. Itt jó esetben 12 óra alatt átteszik vasútra a konténereket. Majd kb. 1500 kilométert a szupergyors új vasútvonalakon bő kilenc órát vonatozik Budapestig, ahol ismét lerakodnak…de miért is? Miért ne vigyék el még 700 kilométert Münchenig? A budapesti elosztóbázisnak sok értelme nincs, vagy megoldják a kikötőben, vagy közelebb a célpiacokhoz. Ha ránézünk a szállítási időre, akkor az egész projekt értelme megkérdőjeleződik, hiszen ha a tehervonatok 160 km/h helyett csak 30 km/h-val haladnának, az szállítási idő a Sanghaj-Budapest viszonylatban kb. 10 százalékkal lenne csak hosszabb.

3. Közlekedés javítása: természetesen igaz, hogy a kínai árukon kívül a magyar személy- és áruszállítás is fejlődne Szerbia irányába, csak éppen nincs ilyen igény, ennyi pénzért. A Budapest-Kelebia vonalon jelenleg összesen napi 4000 ember utazik. A jó esetben (ez csak becsült érték, és jelenleg az a megfigyelés, hogy a közbeszerzéseken a legjobb ajánlatok is érdemben magasabbak) 550 milliárd forintos fejlesztés azt jelenti, hogy mindannyiukra 137,5 millió forintot költenénk, miközben a kisebb hibák kijavítására, amelyek miatt engedélyezettnél az ország jelentős részében lényegesen lassabban haladhatnak csak a vonatok, nincs pénz. A magyar termelők tengeri áruszállítási igényeinek kiszolgálására pedig hagyományosan megfelelőek az adriai kikötők, Trieszt, Koper, Rijeka.

4. Finanszírozás: a kormány igyekszik rendkívül kedvezően, szinte ingyen pénzként bemutatni a kínai 20 éves, dolláralapú, 2,5 százalékos kamattal bíró hitelt, de egyáltalán nem az. Ma a magyar 3 éves lejáratú, forintalapú adósság kamata 1 százalék körül van. A 10 éves forintalapon 3 százalék. A 20 éves amerikai államkötvény kamata 2,74 százalék. A Kínai Népköztársaság áldozatvállalása (nem realizált nyeresége) nagyságrendileg 15 milliárd, a magyar adófizetőké legkevesebb 700 milliárd…

Összességében tehát gyakorlatilag tisztán magyar teherviseléssel építünk valamit, amiből elsősorban a kínaiaknak lesz hasznuk, miközben minden kockázat is minket terhel. Ugyanis semmiféle garancia nincs arra nézve, hogy milyen forgalom lesz a vonalon, fogják-e ténylegesen használni. Mennyivel elfogadhatóbb lenne, ha kínaiak a saját költségükön megépíthetnék, üzemeltethetnék mondjuk harminc évig, a MÁV pedig fizetné nekik használati díjakat…ha Magyarországnak olyan kormánya lenne, amelyiknek számítanak a nemzeti érdekek, akkor más konstrukció nem is nagyon merülhetne fel. Milyen megfontolások vezethetik akkor a Fideszt? Természetesen adódik az egyszerű korrupció, hogy Orbán Viktort egyszerűen megvették. Ennél talán eggyel még rosszabb, ha az egész csak arról szólna, hogy magyarok kárára kötött üzletekért cserébe a keleti diktátorok körében úgy tesznek mintha komolyan vennék, a Lukasenkók, Putyinok, Erdoganok között fotózkodva nemzetközileg fontos embernek gondolhatja magát. A Budapest-Belgrád vasúti projekt még egy ok, hogy 2018-ban le kell váltani Orbán Viktor kormányát, mert akkor még le lehet majd állítani az építkezést, fel lehet mondani a szerződést, míg 4 évvel később az okozott kárt már nem lehet majd helyreállítani.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is:

 

komment