Tegyük fel, hogy a családunk kertjében van egy romos fészer. A vacsoraasztalnál felmerül, hogy kiégett a fű, ezért építessünk egy úszómedencét és egy grillpavilont, mert így majd nőni fog a zöldterület. Logikus? Nem éppen. A Fidesz-kormány viszont pont így érvel a Városligetbe tervezett új épületek mellett, teljesen hülyének nézve az embereket.  

A Liget Budapest Projekttel szembeni ellenérvek mostanáig elsősorban környezetvédelmi (szabad-e a sűrű beépítésű, nagyvárosias területen akár egyetlen négyzetméter zöldterületet, akár egyetlen évtizedes fát feladni), városépítészeti (van-e értelme egy rekreációs intézményekkel telített - állatkert, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, Városligeti Műjégpálya, Széchenyi Fürdő, Vajdahunyad Vára, Közlekedési Múzeum, Petőfi Csarnok - környékre újabbakat telepíteni, a közlekedés szervezése vagy a barnamezős területek megújulása szempontjából) vagy költségvetési (van-e erre a célra 170-200 milliárd forintja Magyarországnak, amikor egyébként például az M3-as metró felújításánál nincs pénz a teljes akadálymentesítésre, és mai technikai színvonalat képviselő szerelvények helyett  40 éves járműveket kapunk) alapokon álltak.

Én azt gondolom, hogy az előbbi három szempont külön-külön is elegendő érvet jelentene a projekttel szemben. Mostanra azonban már elég egyértelműen megjelent egy új is, aminek a jelentősége messze túlmutat az előbbieken. A Városligetbe tervezett építkezés demokrácia-kérdéssé vált. A budapestiek döntő többsége ugyanis nem akarja, hogy új épületeket emeljenek a parkba.  

A hétfőn megjelent Medián felmérés – amely szerint a budapestiek 86 százaléka nem akarja az új épületeket a Városligetbe – nem az első. Még februárban készített egyet az Ipsos is. Akkor a különféle módon megfogalmazott kérdéseknél  55 („a Városligetet újonnan létesítendő múzeumi és kulturális épületekkel újítsák meg”), 64 („a Városligetben egy jelentősen kibővített múzeumi-kulturális negyedet alakítsanak ki számos újonnan létesítendő épülettel”) illetve 75 („a Városligetben ne létesítsenek új építményeket, kizárólag a meglévő leromlott zöldfelületeket, játszótereket, sportterületeket újítsák fel”) százalék volt az Liget Budapest Projektet elutasítók aránya.

A Medián felmérésében nem egyes állítások mellett vagy ellen kellett állást foglalniuk a megkérdezetteknek, hanem több lehetőség közül választhattak. 81 százalékuk „támogatná a Városliget megújítását, de új épületeket, múzeumokat nem építene a parkba, megőrizné a Városliget eredeti közpark jellegét”, míg csak 13 százalékuk „támogatná a Városliget megújítását és új épületeket, múzeumokat és építene a parkba”.  Amikor az új múzeumok elhelyezésével kapcsolatban kell válaszolniuk, akkor 86 százalékuk szerint „az új múzeumoknak a zöldterületeket nem veszélyeztetve kellene helyet találni” és alig 8 százalékuk mondja azt, hogy „a tervezett múzeumokat a Városligetben építsék fel”.

Öt hónap alatt határozottan nőtt a kormányzati elképzelések elutasítottsága. Mi történt? Baán László miniszteri biztos, aki nem mellesleg Habony Árpád privát képkölcsönzőjévé és rendezvénytermévé változtatta a Szépművészeti Múzeumot, szerint működik a propaganda. A mérések nem ezt mutatják, szerencsére. Baánék eltapsoltak 390 millió forint közpénzt a saját elképzelésük népszerűsítésére, mindeközben az ellenzők pontosan 0 Ft közpénzt kaptak ugyanerre a célra. Fairnek ez aligha nevezhető, viszont így most legalább egyértelműen kijelenthetjük, hogy Baán László és a Fidesz minden lehetőséget megkapott, hogy eladják az elképzelésüket. Nem jártak sikerrel. Itt az ideje, hogy ezt belássák és levonuljanak. Nem lehet tönkretenni egy több mint 150 éves parkot és elkölteni 200 milliárd forintot a budapestiek 4/5-vel szemben.

A nyilvánosság előtt egyelőre még megpróbálnak trükközni. A Greenpeace által megrendelt közvélemény-kutatással szembeállítanak egy sajátot, amely szerint a megkérdezettek közül a Városliget használóinak 69 százaléka egyetértett azzal, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe, ha közben a park zöldfelületét is fejlesztik, és annak nagyságát növelik. Ezt az egy számot hozták nyilvánosságra, azzal kiegészítve, hogy a kutatás még kiértékelés alatt áll, heteken belül lesz kész.

Itt érdemes felkapnunk a fejünket. Mi az, hogy heteken belül lesz kész? Csak példaként, az Együtt is készítetett egy tavaly szeptemberben egy mérést ugyanezzel a céggel, akikkel most a Városliget Zrt. dolgoztatott, az Ipsos-szal. A hónap 15. napján fejezték be a kérdezést, 17-én késő este küldték el az adatfájlt. A lekérdezés beállítása, eredmények elolvasása még további 5 percet vett igénybe. 19-én reggel újságcikk jelent meg róla.  A számítógéppel támogatott közvélemény-kutatás világában vagy vannak eredményeink, vagy nincsenek, de olyan egészen biztosan nincs, hogy azokat még heteken keresztül kell masszírozni.  Az is érdekes, hogy nem az összes megkérdezett, hanem csak egy részhalmazuk, a Városligetet használók válaszairól van szó. A probléma az, hogy feltételezhetően rájuk nézve ez a mérés statisztikailag már nem reprezentatív, túl kicsi a minta elemszáma.

Nézzük meg jobban a kérdést is!  „Új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe”. Ezzel én is egyet tudok érteni! Az új intézmény ugyanis nem azonos az új épülettel. A leromlott állapotú, évek óta nem használt Olaf Palme házba egy felújítást követően beköltözhetne egy új intézmény. Újra lehetne, újra lehetett volna gondolni a Petőfi Csarnok funkcióját, és hát a Műcsarnok sincs jó kezekben a futóbolond Fekete György vezette Művészeti Akadémiánál.  Ha ellenben új épületet építenek, akkor valójában már nem felelnek meg a kérdésben megfogalmazott feltételnek, hogy a park zöldfelületének nagyságát növelik. Ilyenkor jön persze mindig a sunyi összekapcsolása az egymással össze nem függő dolgoknak, összemosva az épületek zöldtetejét a valódi zöldterülettel, meg azt állítva, hogy aszfaltcsíkok elbontásához új épületeket kell emelni.

Lehet, hogy a közvélemény alakulását figyelve a Liget Projekt is az internet-adó és a vasárnapi boltzár sorsára fog jutni, és az egyik napról a másikra ejtik. Ezért minden napnak jelentősége van, amivel a Ligetvédők késleltetni tudják a fakivágásokat.  De az is lehet, hogy a trükkös mérések igazából a Fidesz vezetésének a félrevezetésére szolgálnak, és ki fognak tartani mellette, erőszakot is alkalmazva. Kárt fognak okozni Magyarországnak és Budapestnek, de egyúttal hasznot is, ha ezen a példán keresztül fogják majd egyre többen megérteni, hogy Orbán Viktor rendszere nem értük, hanem ellenük van.       

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is: