Liget projekt, Nyugati pályaudvar fölötti (!!!) park, Déli pályaudvar megszüntetése, Hauszmann-terv. Grandiózus, Budapest csinosítását szolgáló kormányzati elképzelésekből nincs hiány. Vannak értékelhető, és vannak felháborítóan káros elemeik, de mindegyik ötlet eredője Orbán Viktor várba költözése. Szimbolikusan sem szerencsés, de egyúttal minden egyes forintért külön kár, mert közben Budapest évtizedes problémáinak megoldására nincs, nem marad pénz. Az alábbiakban végigveszem, hogy mi a probléma a kormányzati elképzelésekkel, és milyen területek igényelnék Budapesten az ezekre szánt forrásokat.

De mi ez a fura vonzalom Orbán Viktor részéről a dunai erkélyekhez?  Már 1999-ben, amikor alig egy éve volt miniszterelnök, a kormánya hozott egy határozatot, hogy a Sándor-palotát a miniszterelnöki kabinet befogadására alkalmassá kell tenni, a mellette lévő karmelita kolostort pedig kapcsolódó funkciók számára kell átalakítani. Figyelemre méltó, hogy ennek az akkori vélt költsége 500 millió forint volt, mai értéken, inflációval korrigálva, kicsit több mint 1 milliárd forint. Most csak az építkezésre 2016-ban 8 milliárd 219 millió forintot, 2017-ben 5 milliárd 749 millió forintot költ a kormány. És akkor még nem beszéltünk a mélygarázsokról, a Nemzeti Táncszínház befogadása miatt átépítendő Millenárisról, a másfél milliárd forintért vásárolt műkincsekről.

Medgyessy Péterről kevés pozitív dolgot lehet elmondani, de kétségtelenül szellemes megoldás mellett döntött, amikor a köztársasági elnöknek adta át a Sándor-palotát. Így Orbán Viktor hiába dolgozta vissza magát, minden kétharmad és a végtelenségig centralizált pártja ellenére, a köztársasági elnököt – sem Sólyom Lászlót, de még az utódait se – csak nem dobathatta ki. Egy Bukás-videós feldolgozást követel a jelenet, amikor miniszterelnöknek elmagyarázhatta ezt Habony Árpád és a kommunikációs csapat.  Nem mennék el amatőr lélekbúvár irányba, hogy vajon miért is ilyen fontos az uralkodói letekintés a magasból, de talán nem véletlen, hogy az alattvalónak kiszemeltek ezt inkább erős ellenérzéssel fogadják. Annyi szavazatot minden további nélkül elvihetett ez a kis mánia, amennyin a 2002-es vereség múlott. Láthatóan nem szeretnék újra elkövetni ezt a hibát, ezért soklépcsős, bonyolult terelő manőverbe kezdtek.

I. A kiűzetés

Az Országgyűléssel elfogadtattak egy határozatot, amely felszólítja a miniszterelnököt a parlament épületéből történő kiköltözésre. Elég vicces, nem? Van a Fideszben olyan képviselő, amelyik Orbánnal szemben szavaz meg bármit? A legbátrabbak esetleg megengedik maguknak, hogy nem mennek be a terembe. De a várba költözés szempontjából mindegy is, a kormánynak tucatnyi alkalmas épülete van a parlament környékén, a belvárosban, kezdve a Földművelésügyi Minisztérium épületétől, amelyet korábban Gyurcsány Ferenc kiszemelt, illetve a karmelita kolostort áttervező Zoboki Gábor is javasolt erre a célra (a kolostor helyett, de utána "meggyőzték").

II. A Hauszmann-terv

Mi lehet jobb álcázás, mintha nem csak a miniszterelnöknek építünk erkélyes irodát, hanem az egész környéket, a Budavári Palotát, a fél várnegyedet átépítjük? Néhány alcél, különösen a jobb közlekedési kapcsolatok, néhány új  turistacélpont teljesen rendben lévő. A helyreállított Szent István terem, az eredeti anyagokból készülő „életnagyságú makett”, a Budapest Történeti Múzeum, a palota történetét feldolgozó kiállítás része lesz, bár ezzel kapcsolatban is össze-vissza beszélnek, időnként állami reprezentációs célok is felmerülnek. Egy teremnek mindenesetre van értelme, kettőnek, háromnak, négynek is. Egy-két lakosztályt is szívesen megnéz a turista. De ezer rekonstruált helyiséget, több tízezer négyzetméteren? Ki tud, ki akarna ennyit végigjárni? Az égvilágon semmi értelme nem lenne, tehát a végén, a rekonstrukciót követően is csak kellene valamilyen funkciót találni ennek a hatalmas épületnek. Lehetne képtár vagy könyvtár – ezek például nem tűnnek rossz ötletnek. Ja, hogy most is ezek vannak ott!

Érdemes tudni, hogy örökségvédelmi szempontból a palota 1944-es állapotának helyreállítása annyira lenne helyes, mint az 1882-es vagy az 1810-es, esetleg az 1526-os. 55 éve magasodik az általunk ismert kupola Budapest fölé, ez több idő, mint ami a korábbi, Hauszmann-féle változat felépítése és a II. világháborús szétlövése között eltelt.

Árcédula: a Miniszterelnökség, a Belügy- és a Pénzügyminisztérium várba költöztetése, a visszaépített épületek és mélygarázsok: 50-60 milliárd forint. A teljes palota 1944-es rekonstrukciója: több százmilliárd forint.

III. Liget projekt

Néha nem egyértelmű, hogy azért kell a Liget projekt, hogy lehessen hová elhelyezni a Nemzeti Galériát a palotából, vagy azért kell elvinni a palotából a Nemzeti Galériát, hogy lehessen mit elhelyezni a Városligetben. Mindenesetre Magyarország leglátogatottabb közintézményének, a Fővárosi Állat- és Növénykertnek a bővítésén túl, ami egy jó program, illeszkedik az elmúlt évtizedek folyamatos fejlődéséhez, a terv nagy jóindulattal is marhaság. Egyrészt miért ne lehetne a parkot felújítani, a nem használt épületeket, a betoncsíkokat elbontani, ha nem épülnek új épületek? Másrészt hogyan lehet azt állítani, hogy a Városliget környékén volt elegendő programlehetőség? Csak a már említett állatkert, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Városligeti Műjégpálya, a Széchenyi Fürdő, a Vajdahunyad Vára, a Közlekedési Múzeum és a Petőfi Csarnok volt ott.

A lényeget mégis a Magyarországon sokat dolgozó Ericvan Egeraat építész fogalmazta meg: „Értsék meg, zöldfelületet a legnehezebb építeni”. Ezen a gondolaton haladunk tovább, de előbb nézzük mibe kerül ez a magyar adófizetőknek: az állatkert bővítésén túl 160 milliárd forintba.

IV. Nyugati pályaudvar fölötti park

Lázár János úgy gondolta, hogy ő majd megmutatja ezeknek a nyugati építészeknek, nyavalygó liberálisoknak, magukat fákhoz kötöző zöldeknek. A Városligetben felszámolják a parkot, de nem baj, majd kapnak helyette másikat a vasúti vágányok fölött. Végül is csak egy vasbeton szerkezet kell a sínek fölé, rajta sok méter föld, és néhány évtized, amíg megnőnek a fák. A zöldfelület ugyanis nem háromdimenziós alkotás, hanem négydimenziós, idő is kell hozzá. De persze miért is ne, ha a pénz nem számít? A környéken lakók helyében nem tartanám vissza a lélegzetemet, mert nagyobb az esélye, hogy kismacskák fognak hullani az égből, mint hogy ez tényleg megvalósul.

Árcédula: 215 milliárd forint              

V. Déli pályaudvar megszüntetése

Miközben a terület jelentős részét átadhatná a vasút, és egyes szakértői vélemények szerint négy vágány a jelenlegi forgalmat teljesen ki tudná szolgálni, a kormány inkább a teljes bezárást fontolgatja. Bár a 4-es metró elkészültével, figyelembe véve a Déli pályaudvar és a Kelenföldi pályaudvar közötti utazást a vonaton, a budapestiek többsége, illetve a Budapest területének nagyobbik részére érkezők számára a Kelenföldi pályaudvar a logikus indulási, érkezési helyszín. Ugyanakkor sokszázezer budapesti számára jelentene 10 percnél nagyobb útidő növekményt, valamint vidékről és az elővárosokból nagy arányban tartanak a Belvárosba, akik számára egy irányba ez 6-10 perc késést jelentene.

Forrás: itf.hu

Érdemes ezt összevetni azzal, hogy más vonalakon azért költ a magyar állam hasonlóan súlyos tízmilliárdokat, hasonló számú potenciális utas számára, hogy ezzel azonos mértékű utazási idő CSÖKKENÉST érjen el. Akkor van a bezárásnak értelme? Különösen, hogy lehetne felülépíteni, vagy a pályaudvar területét részben hasznosítani. Csak azt csinálni kellene, és nem vitatná senki. Számomra itt is erősen kérdéses, hogy lesz-e a belátható jövőben valami, de addig is, a minél nagyobb vita a jó Fidesz-kormánynak, mert segít a felépíteni szánt képen: nagyban építkeznek, miközben az ellenzék és egyéb kritikus elemek meg csak kárognak.   

Árcédula: 85 milliárd forint

És ezekkel szemben mire nem jut pénz, pedig kellene?

Közösségi közlekedés infrastruktúrájának és járműállományának megújítása

A BKV-nál a saját számításaik szerint 800 milliárd forint a „műszaki adósság”, az olyan elmaradt beruházásoknak az értéke, amelyeket már el kellett volna végezni. Itt fejlesztésről még nincs szó, csak a meglévő hálózat fenntartásáról. Az M3-as metró felújítása mutatja, hogy mennyire gondolja fontosnak Budapestet Orbán Viktor. A leállással fenyegető, balesetveszélyes állapotok mellett kénytelen-kelletlen megindul a felújítás, de csak fapados szinten. Kérdéses a teljes akadálymentesítés, az új szerelvények helyett a 40 éves kocsikat újítják fel, amelyeken ezért például nem lesz légkondicionálás sem. A BKV becslései szerint 15 milliárd forinttal került volna többe új szerelvényeket venni. Ez éppen annyi pénz, amennyibe a Miniszterelnökségnek kiszemelt karmelita kolostor átépítése és az oda vett műkincsek kerülnek.

M0-ás körgyűrű bezárása, P+R parkolók építése

10 éve készen vannak a tervek a 10-es és 11-es út összekötésére. 2011-ben az Orbán-kormány határozatot fogadott el, hogy 2016-ig elkészül ez a szakasz, 2020-ig pedig bezárul az M1-ig, de egy kapavágás sem történt. Közben nem hogy Szentendréről, de Fótról is jobban megéri áthajtani Budapesten, ha valaki az M1 vagy M7 autópályákat akarja elérni, mint keletre megkerülni Budapestet. Hasonlóan helyben topogós a P+R parkolók építése a város határain.

Szociális város rehabilitáció és szociális bérlakás állomány kialakítása

Magyarországnak nem érdeke, hogy a szegények kiszoruljanak Budapestről. Közben ezt részben az önkormányzatok erőltetik, részben természetes folyamat, de országos szinten csak még nagyobb károkat fog okozni. Az olcsóbb lakhatás, esetleg a költözés következtében felélhető vagyon miatti döntés ugyanis egyenes út a végleges kilátástalanságba, a társadalomból történő kirekesztődésre, nem csak a saját maguk, de a gyermekeik számára is. Olyan településekre költöznek ilyenkor Budapestről, ahol biztosan nem lesz munka, ahol rossz a közlekedés, ahol nincs elfogadható iskola (talán tanárok se nagyon vannak), ahonnan az egészségügyi ellátás elérhetetlen. Ezt a folyamatot akkor lehet megállítani, ha kialakítunk egy szociális bérlakás kínálatot, és forrásokat szánunk szociális város rehabilitációra ott, ahol Magyarországon a legjobbak a foglalkoztatási viszonyok, Budapesten, és a legtöbb lehetőséget kínálja. Bármilyen nyújtott segítség a legtöbb esélyt itt kínálná a szegénységből való kitörésre; legrosszabb esetben legalább a következő generáció számára.  

Új kórház Budapesten

Kicsit több mint egy éve Rogán Antal jelentette be, hogy szükség lenne egy új kórházra Budapesten, kicsit konkrétabban Budán. A felvetés jogos volt. Budapest kórházi rendszere ugyanis földrajzilag szétszórt, szükség lenne a konszolidálására. A pesti oldalon a Honvéd kórház, illetve a Korányi-projekt befejezésével a Semmelweis Egyetem biztosít az év 365 napján 24 órás sürgősségi ellátást minden területen, szükség lenne hasonlóra a budai oldalon is. Ezt zöldmezős beruházásként érdemes létrehozni, más kapacitások felszámolásával, ugyanis az elmúlt száz évben alapvetően megváltoztak a kórházépületekkel szembeni elvárások. Nem kell és nem jó a pavilonrendszer, mert nincs járványveszély, ellenben az energiahatékonyság miatt szigetelni kellene. Nem kellenek széles folyosók, kellenének viszont erős födémek. Senki nem akar hatalmas kórtermekben feküdni, és még lehetne folytatni. Kicsit olyan a régi kórházak felújítása, mintha az Audi és a Mercedes új csarnokok helyett az Ikarus vagy a Csepel Művek épületeibe költöztek volna be. Rövid távon olcsóbb, hosszabb távon sokkal drágább. Különösen, hogy egy új kórháznál az épület, a gépészettel együtt csak a teljes költség 30 százaléka. A János vagy a Margit kórház, horrible dictu a volt OPNI közlekedési szempontból nincsenek is jó helyen. A héten azonban Ónodi-Szűcs Zoltán egy interjúban bevallotta, hogy nem lesz új kórház. Egy ideig még billegtetik, mintha nem enne még eldöntve, de igazából nincs rá pénz – kb. 180 milliárd forint kellene. 

Pénz csak arra van, ami Orbán Viktornak fontos – stadionok, egy kevés a Liget projektre, de főleg a dunai erkélyes irodájára. Talán nem véletlen, hogy ez az egyetlen dolog a tervekből, amely már ténylegesen épül is - a többi inkább kommunikációs célokat szolgál, addig se a bűvész kezét nézzük.      

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is: